Az új kedvenc íróm, és más könyves kalandok 2016-ból

2015 decemberében csupán azért regisztráltam a Goodreads-re, mert ez kellett ahhoz, hogy az “Épp ezt olvasom” WordPress widget működjön itt a blogon. Azonban ez a hirtelen felindulásból elkövetett, tulajdonképpen kísérleti jellegű lépés több előre nem látott következménnyel járt. Először is, nagyon megszerettem a Goodreads-et (ami egyébként gyakorlatilag a könyvek IMDb-je), nem is értem, hogy miért nem előbb botlottam és habarodtam bele.

Ennél azonban fontosabb, hogy az oldal hatására a tavalyi év elején belevágtam egy olvasási kihívásba: megfogadtam, hogy 2016-ban harminc könyvet fogok elolvasni. A Goodreads nem hagyja, hogy megfeledkezz a fogadalmadról, folyamatosan jelzi, hogy hány százalékát teljesítetted már a vállalt mennyiségnek, és hogy a hátralévő idővel arányosan le vagy-e maradva (illetve mennyire vagy lemaradva 😀 ) az olvasással. Becsületesen bevallom rögtön a legelején, hogy a kihívást elbuktam, 30 helyett csak 24 könyvet sikerült elolvasnom az elmúlt egy év során (tehát 80%-ban teljesítettem a saját magam által megszabott szintet). Bővebben…

Reklámok

Globalizáció és egyetemesség a kultúrák terén (vagy mégsem?)

Ma, amikor a kommunikáció a világ bármely táján élő emberekkel még sosem volt könnyebb (mármint nyilván úgy értem, hogy a lehetőség adott), az utazás is sokkal szabadabb és gyorsabb, mint eddig bármikor, valamint a gazdasági kapcsolatok sem voltak még ennyire összetettek, szerintem nagyon izgalmas kérdés, hogy az emberek és társadalmak közötti kapcsolatok terén mit hoz mindez magával. Ez persze egy változóban lévő dolog, és nem lehet rá egyértelmű választ adni, de gondolkozni, beszélni nagyon fontos róla.

Ennek a bejegyzésnek a megírásakor három dologból merítek: a szociológiai ismereteimből, a személyes tapasztalataimból és a már korábban is emlegetett, méltán híres és fantasztikus könyvből, a Huntington által írt Civilizációk összecsapásából. Kevés könyv gyakorolt rám akkora hatást, mint ez utóbbi, és mindenkinek nagyon tudom ajánlani, aki még nem olvasta és érdeklődik a téma iránt.

A címhez visszatérve tehát: egyetemes emberi kultúra, a kultúra szó előző posztban definiált értelmében (~értékek, normák, szokások) nem létezik. Ezt sajnos kénytelenek vagyunk belátni, nem lehet meghatározni olyan általános kulturális elemeket, amelyek a világ minden társadalmában élő bármelyik emberre illenének, vagy elfogadná őket. Lehet ugyanakkor úgynevezett kulturális univerzálékról beszélni, ezek olyan közös elemek, mintázatok, jegyek stb., amelyek gyakorlatilag az összes kultúrában megtalálhatók (tehát ezek a fogalmak léteznek mindenütt, de végtelen változatban). Itt megtalálható a kulturális univerzálék teljes listája, nagyon érdekes végigböngészni és elgondolkozni rajtuk. Nem túl tudományos formában, de tulajdonképpen erről volt szó akkor is, amikor Tajvanban arról írtam, hogy “Összeköt minket, hogy emberek vagyunk“. A kulturális univerzálékra azonban még nem feltétlenül lehet világbékét, kölcsönös megértést, nyugalmas egymás mellett élést építeni, ehhez feltétlenül szükség van egy bizonyos szintű nyitottságra és toleranciára, erről írtam az előző bejegyzésben. Bővebben…