Kéretlen tanács a konditeremben

Ez most egy olyan poszt lesz ahol nagyon kíváncsi vagyok a tapasztalatotokra és a véleményetekre.
Újra elkezdtem konditerembe járni – még tavaly tavasszal jártam egy ideig, de aztán az utazás, a baleset, és az egyetemi dolgok miatt egy jó hosszú időszak kimaradt. Most nagyon úgy éreztem, hogy újra itt az ideje belevágni, mivel az izmaim teljesen elsatnyultak és nagy-nagy szükségem van “szálkásításra”, hogy szépen fejezzem ki magam.

Tavaly csak egyszer fordult elő velem, hogy egy pasi kéretlenül odajött, és felvilágosított, hogy több gyakorlatot is rosszul csináltam, és szeretné megmutatni, hogyan kell helyesen. Ez az akkori nagyon labilis lelkiállapotomban azt eredményezte, hogy kimentem a vécébe bőgni, aztán elhúztam haza. Kb. az edzés volt az egyetlen, ami akkortájt örömet okozott, ami után egy kis endorfin termelődött a szervezetemben, és tessék, valaki meg figyel engem, nézi hogy milyen szarul csinálom, és odajön “segíteni”.
Most mindössze egyetlen edzést sikerült megúsznom kéretlen tanács nélkül, már a második alkalommal odajött egy pasi, miközben az alsó csigán való evezést csináltam. Ugyanezzel a szöveggel, hogy nézte és rosszul csináltam, és szeretné megmutatni. Oké, mutassad. Megmutatta, csináltam tovább. Már jól vagyok és ezt még fel tudtam volna dolgozni, de ezután odajött egy másik pasi, aki közölte hogy még mindig nem csinálom elég jól, és ilyeneket mondott, hogy “nagylányosan, cicit ki, hasat be, homorú háttal”. Mikor látta, hogy nem vagyok elragadtatva a dologtól, akkor elkezdett heherészni, hogy “a sok köcsög beszól meg kioktat”, mire mondtam neki, hogy hát őszintén szólva elsőre nem is vártam volna, hogy helyesen meg tudom csinálni a gyakorlatot. Még azt a sorozatot végigcsináltam, de aztán teljesen elment a kedvem az egésztől, otthagytam azt a termet, és inkább futottam egyet.
Tudom, hogy akár úgy is felfoghatnám, hogy jót akarnak, mert egyébként kedvesek voltak, de nekem nagyon nehezemre esik úgy edzeni, hogy tudom hogy közben idegen férfiak figyelik a mozdulataimat, akár rutinosak az edzésben, akár nem. Ezt ők nem tudhatják, de az én szintemen az is már eredménynek számít, hogy lementem oda edzeni és igyekszem valamit sportolni, van a fejemben egy kis edzésterv, amit jól vagy rosszabbul, de szeretnék végigcsinálni. Persze lehet nagyon gázul csinálni, aláírom, de én nem dobálom a súlyokat, hanem szép lassan húzom-emelem, és viszonylag keveset rakok a csigára. Nem tudom, hogy tényleg olyan sokat árthatok-e magamnak vele, hogy neki oda kelljen jönni és “az egészségem megőrzése érdekében” tanácsot osztani. Nyilván hosszú távon nekem is célom, hogy fejlődjek benne, és ügyesedjek, és azt is tudom, hogy hol tudok utánanézni a részleteknek, meg hogy kihez forduljak tanácsért.
Ezen kívül nem tartom véletlennek, hogy nők még egyszer se jöttek oda, hogy kéretlenül tanácsot osztogassanak, sőt olyat se láttam még, hogy férfi férfihoz ment volna oda. Csak ezek a (nem tudom mennyire) rutinos pasik szállnak rá a kezdő nőkre. Köszi, majd ha tanácsra van szükségem, szólok.
Egyszerűen szar érzés, mert hiába lehet, hogy rendes és jót akar, komolyan, hogyan eddzek úgy, hogy közben tudom, hogy minden mozdulatomat árgus szemmel figyelik idegenek? Nagyon nehéz ezt kizárni a tudatomból. Már amikor belépek a konditerembe, és a férfiak ott emelgetik a súlyokat, érzem, hogy végigmérnek, hogy na itt ez a kiscsaj, és mit fog ez itt csinálni. Könyörgöm, NE! Törődj a saját edzéseddel. Köszi.

Nektek mi a véleményetek erről, hogy fogjátok/fognátok fel? Mi a tapasztalatotok, ha van?

Kéretlen tanács a konditeremben” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Sajnálom, hogy ebben a teremben is akadt ilyen ember. Az a fura, hogy két hónap alatt, senkit nem láttam ott, hogy kéretlen tanácsot osztogatna. Ezek szerint azért akadnak.
    A témához talán annyit tudnék mondani, hogy szerintem nem kell ezeket felvenni. Persze rossz dolog, ha valaminek éppen a közepén tartasz, és a legjobb tudásod szerint próbálod csinálni, erre beleszólnak. Bökj neki egy köszt, aztán folytasd.🙂 Egyébként egy vagy két nap a héten van teremedző (Mézinek hívják), fent van a honlapon, hogy milyen idősávban. Tőle lehet bármilyen tanácsot kérni, segít, megmutatja a dolgokat. Nő, tehát tőle könnyebben kér az ember segítséget.🙂

    • Hát ja, megpróbálom majd nem felvenni. Jó ötlet a teremedző! Mondjuk én alapból Petitől kérek tanácsot, ő szokott tudni segíteni, bár az igaz, hogy egyelőre nem tud velem lejönni, csak otthon tudja elmondani. Hát majd lesz valahogy, majd beveszem edzés előtt a “leszarom” tablettát.

  2. Valószínűleg minden konditeremben alaptartozék egy-két ilyen arc. Köszönd meg, aztán kerüld el őket jó messzire. Az ilyenek általában vérszemet kapnak, ha azt érzik, hogy odafigyelsz rájuk.

    Elhiszem, hogy nőként nem lehet könnyű neked, elég élesen elválnak ott a férfi-női terek, ritka madár egy nő a gépeknél. Egyébként meg mindenki mindenkit méreget a teremben, ez szerves része az edzésnek.🙂

  3. 9 évig gyúrtam. Igazából ez kb. vmiféle kezdeményezésről szól, nem arról, hogy bármit is rosszul csinálnál (mint ahogy irod, nők nem is szoktak odamenni). Az ilyen “nagyokos” arcok rendszerint nem örvendenek nagy népszerűségnek, csak erről nem tudnak. Vannak női fitness termek, vagy keress edzőpartnert🙂 Egyedül egyébként is unalmas🙂

    • Most már ide van bérletem a következő egy hónapra, de utána majd meglátjuk. Vagyis az már nyáron lesz, ha hazajöttem. Amúgy nem tudom miért, de én még sosem éreztem, hogy unatkoznék edzés közben. Biztos partnerrel is jó lenne attól még, majd ezt is meglátom nyáron.🙂

  4. Azért ne zárjuk ki a valódi segítőszándékot eshetőségét se! Vannak olyan gyakorlatok, amelyek közben – például nagyobb súllyal guggolás esetén – komolyan megsérülhet a gerinc. Az ilyeneket általában nem is egyedül szokták csinálni az emberek, hanem megkérnek akár egy idegent.

    • Őszintén, én nem zárom ki, sőt biztos vagyok benne hogy volt benne az is. De ha így van, akkor is kicsit nehéz úgy edzenem, hogy tudom, közben idegen férfiak vizslatják a mozdulataimat – akár azt, hogy helyesek-e, akár mást… Nagyjából ez a probléma lényege. Legközelebb majd igyekszem jobban kezelni a szitut.

      • Nekem nem csupán nehéz, hanem lehetetlen úgy edzenem, ha ott van egy vonzó nő, és nem nézhetem őt legalább időnként oda-odapillantva.🙂 Ezért az erdőben szoktam inkább futni (mint azt tettem ma is), szinte gyakrabban találkozom őzekkel, mint emberekkel. Ha meg legeltetni akarom a szemeimet, akkor évente egyszer elmegyek atlétikai pályára futni. Habár mióta feltalálták a nők a derékra kötött pulóvert, dzsekit, ez se nyújt tökéletes élményt.
        Egyszer néhány fiú osztálytársam a középiskolában elment aerobikozni. Nem titkolt szándékuk volt a nézelődés. Korábban csak lányok jártak edzeni, ezért amikor meglátták őket a lányok, többen rögtön indultak vissza az öltözőbe. De a barátaim hamar megunták ezt a sportot, úgyhogy remélhetőleg hamar helyreállt az univerzum békéje. Ilyenek vagyunk.😀
        Szóval tényleg nem lehet könnyű neked, nektek.

  5. Az a szitu, h én olyan szinten voltam laikus a konditermi dolgokkal kapcsolatban, h nekem eszembe se jutott, h eleinte egyedül járjak le. Nem hogy helyesen nem tudtam volna csinálni a gyakorlatokat, de rá se jöttem volna, melyik gép mire való.😀 Mivel nincs olyan ismerősöm, aki kondizna, meg amúgy se akarnék mást zavarni az edzésében a magam fasságaival, számomra egyértelmű volt, h az ún “női kondi köredzések” nevű foglalkozásra fogok elmenni. Kemény 800 Ft, van négy-öt lány, néha csak én egyedül, plusz az edző – ha egyedül vagyok, akkor voltaképpen személyi edzés történik, csak nem kerül annyiba. :DDD Ez azért jó, mert ilyenkor az edző megmutatja a gépeket, és segít mindenben: szépen, kedvesen, nem kioktatóan, foghegyről, és (mivel nő:DDD) nem is csajozási szándékkal. Nekem ez a módszer nagyon bevált, mert én tényleg úgy mentem oda, h egyik gépet se láttam még, let alone használás. Az edző azt is elmondta, h el kéne mennem dokihoz beméretni a gerincferdülésem mértékét, irányát, mert akkor ő tud olyan gyakorlatokat mutatni a gépeken, amelyek a ferdülést egyenesítik, rehabilitálják. Ha azokat szépen elsajátítom, akkor bármikor edzhetek egyedül, bárhol, és javulok. Ez azért klassz, mert én erre nem is gondoltam volna. Oké, h sajnos ég nem volt időm elmenni a dokihoz, de a lényeg az, h ez is a tervek között van. Lehet, h 5 év múlva nem is lesz gerincferdülésem?

    A poszthoz, kicsit szervesebben: az a lényeg, h sportolsz, és idővel egyre ügyesebb leszel… csak ne add fel, ha nem megy elsőre, másodikre, harmadikra… tökéletesen. Idővel menni fog!🙂

    • És te jársz most is kondizni a jóga mellett? Tényleg jól hangzik ez a dolog! Amúgy azon gondolkoztam, hogy amit a posztban a gerincemről írtam, az talán felelőtlen…ahogy neked is felhívta a fontosságára a figyelmet az edző, úgy nekem se kéne félvállról venni.

      Én úgy vágtam bele a kondiba annak idején, hogy mindent próbáltam netről megtanulni, mert vannak videók vagy gifképek a gyakorlatokról, de azért egyértelmű, hogy az nem ugyanaz, mint amikor valaki élőben megmutatja. Nem adom fel, és azóta már találkoztam Mézivel, akit Dorina említett, tényleg segít.🙂 Köszi a bíztatást!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s