A teakészítők otthonában

Yilanban ebéd után a kalandjaim úgy folytatódtak szombaton, hogy elmentünk Louis nagynénjéékhez, akik egy gyönyörű, japán stílusban épült házban laknak. Borzasztóan tetszett nekem az egyszerű, letisztult, de elegáns stílus, nem is beszélve a ház előtt kialakított picike kertről, amiben bonsai fák és mini szökőkutacska található többek között.

A japán stílusban épült ház

A ház bejárata

A ház előtti kis japánkert

Paraván a "nappaliban"

A ház belseje

De ami még ennél is sokkal izgalmasabb, az a következő: kiderült, hogy ők professzionális teakészítők, rengeteg díjat nyertek, amik közül az egyiket személyesen a tajvani elnök adta át nekik. Ez akkor volt, amikor megnyerték az év legjobb teája díjat. Az otthonuk falát mindenhol a különböző díjak, kitüntetések, fényképek díszítik. Az eladás és a készítés is a házban történik, ezért nagyon fontos a jó marketing. Teáskannákból egész gyűjteményük van, most is kaptak Louistól ajándékba egy újabb darabot, ami meg azért különleges, mert Yingge Townban, ahol az iskolám van, nagy hagyománya van a kerámiának és a porcelánnak (van múzeum is, majd elmegyek), szóval innen hozott egyet nekik.

Teaültetvényük nekik nincs (én először azt hittem, hogy ez így megy, de kiderült, hogy nem), hanem Tajvan minden tájáról vesznek a leszedett tealevelekből, és különböző eljárások segítségével készítik el belőlük a már fogyasztásra alkalmas száraz leveleket. Persze sokat kóstolgatnak, kísérleteznek, hogy melyik tea a legjobb, honnan érdemes venni – amikor ott voltam, akkor is éppen nagyban ment a tesztelés. Még nekem is adtak két tesztelendő csészét, hogy mondjam meg, szerintem melyik finomabb.🙂 A végén egyetértettünk, nekem is az ízlett jobban, ami nekik.😀 Amúgy az itteni teának teljesen más íze van, mint amihez otthon szoktam (az iskolában is iszogatok belőle, meg a fogadó családomnál is), de finom, szeretem.

Azt is megmutatták, hogy ők hogyan isszák a teát: két poharat adnak, az egyik egy picike csésze, a másik pedig olyan, mint egy keskeny felespohár. Először a felespohárszerűbe öntik bele a teát, majd ebből át kell önteni a kis csészébe. De mielőtt megisszák, meg kell szagolgatni az illatot, amit a tea a felespohárban maga után hagyott. Felhívták a figyelmemet, hogy a teaivás az kultúra.🙂 Azért ezt eddig is gondoltam.

A tajvani elnökkel

Kitüntetések a nappaliban

A teáskanna gyűjtemény egy része

Teatesztelés közben

A teáscsészék

Iszonyúan örültem, hogy bevittek a gyártás helyszínére is: megnézhettem a gépeket, amikben a tea készül. Számos lépése van a folyamatnak, Louis nagynénje nagyban magyarázta, de nagyon sok szakkifejezést mondott, úgyhogy szegény Louis annyira nem tudta nekem lefordítani, nem is hibáztatom érte. Lényeg a lényeg, hogy több gépben több módszerrel csinálják a teát, függően attól, hogy fekete teát vagy zöld teát stb. csinálnak. Kiderült néhány nagyon izgalmas dolog: a családban negyedik generáció óta folyik a teakészítés, és ők egyike annak a tíz tajvani családnak, akik még mindig hagyományos módszerrel készítik: végig ott kell lenni gyakorlatilag, nincs minden automatizálva. Még egy egyszerű ágy is áll a “műhelyben” (nem jut eszembe most jobb szó erre), mert sokszor nincs idő aludni a gyártás közben, csak oda lefekszenek pihenni. Hárman dolgoznak egyébként rajta. Azt mondják, nem rabszolga munka ez számukra, hanem élvezet, szívük-lelkük benne van a készített teában, és így tartják jónak, szeretnék megőrizni a hagyományos módszereket. Persze nagyon jól keresnek vele, és annyira szeretik, hogy néha már nem is szívesen adják ki a kezük közül az elkészült terméket, inkább lassabban szeretnék eladni. Ha jól értettem, kb. 2000 tajvani dollárt keresnek egy kilogramm eladott teán. Szóval nem vicc az, hogy ez itt kultúra.

Friss tealevelek tárolása

Az egyik teakészítő gép

További teakészítő gépek

A teakészítők otthonában” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Úúúúúúú🙂 Én kábé csak teát iszom semmi mást, nagy tételben űzöm az ipart.🙂 Ennek ellenére időnként én is szeretek elmélyülni 1-1 csészében, amikor nekem is kultúrává válik a dolog.
    Van a kálvinnál egy hagyományos keleti teázó, japán, kínai és asszem taiwani teákkal is.🙂 Én ott ittam először ezt a hagyományos porból készült “púderecsettel” felvert teát. És igazándiból aaaannyisra nem is vészesen drága.🙂 Meg vannak “virágzó teáik”, amiben miközben ázik a tea, kinyílik a virág a csészédben.🙂 Na szóval oda elmehetünk egyszer ha gondolod.
    Nem tudom meséltem-e már neked a teásnénimről, akinél anno vettem a teáimat, amíg még otthon laktam szüléknél…. Órákat töltöttem el nála, amíg végigszagoltam mindent, és borzasztó sokat beszélgettünk. 60-on felül volt, de kung-fuzott és volt két óriási kutyája, akiket vitt magával mindig kung-fu táborba, és mivel ott mindenki vegát evett, akkor egy hétig a kutyák is szóján éltek.🙂 És etetett minden állatot, valamint ha elütött cicát látott, vagy megállt és elvitte az út közepéről, vagy ha épp nem tudod, elmondott egy mantrát… Én meg az egyetemről meséltem neki.
    Aztán mikor elköltöztem otthonról, előtte bevásároltam rengeteg teát, és mire elfogyott és mentem vissza, a néni bezárt és eltűnt.😦 A szemben levő savanyús-néni aszondta hogy mivel nem volt alkalmazottja, nem bírta az iramot hogy beszerzés meg a boltban ülés folyamatosan…😦

  2. Következőnek amikor Gózni megyek és teát rendelek magamnak, egy taiwanit választok és rátok gondolok😀 Nem semmi helyekre juttatnak el téged🙂 Ez is meg az ünnepség is… mázlista🙂

  3. Teljesen egyetértek. Hihetetlen, hogy a házigazda családnak – és persze a suliban végzett munkának – köszönhetően egészen “off the map” (nem jutott eszembe jobb kifejezés) jelleget ölt ez az utazás. Feltételezem, nem sok külföldi mondhatja el magáról, hogy betekintést nyerhetett a még hagyományos módon teát készítő családok – le merném fogadni, hogy igen zárt – közösségébe.

    Nagyon off, de egyszerűen nem tudtam nem észrevenni, hogy a teáskanna gyűjtemény tárolója mennyire hasonlít a Belga Sörözőben végig körbefutó, üvegeket, illetve a különböző márkákhoz passzoló poharakat és korsókat tartalmazó vitrinhez. Hiába, ami Belgiumban a sör, az Tajvanon a tea.🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s