Második nap: tengeri herkentyűk és biciklizés

A fogadó családom nagyon kedves, és tegnap elvittek kirándulni: autóval kb. egy óra alatt eljutottunk Fulongba, az északkeleti tengerpartra. Ha jól értettem, itt egy nagyon régi vasútvonal van, el is mentünk a Fulong Train Station-re. Tegnapra már elállt az eső és nagyon szép napos idő volt, de azért nem elviselhetetlen hőség. A Fulong vasútállomás különlegessége, hogy mealbox-ot lehet venni, 1958 óta árulják a kis dobozolt kajaadagokat. Megkérdeztem, elvileg annyira nem különleges az étel, csak ez ilyen hagyomány, hogy az emberek mikor megérkeztek Fulongba, vettek egy mealboxot. Mi is vettünk, itt lehet látni a tartalmát:

Ezt az egészet pálcikával ettem meg, a húsok alatt egyébként rizs volt, úgyhogy szerintem tök ügyes vagyok.😛
A mealbox elfogyasztása után elmentünk biciklit bérelni. Rengeteg helyen lehet itt bicajt bérelni, mert itt fut egy népszerű túraútvonal. Nagyon sokan bicikliznek, tandemeken is. Itt van az Old Caoling Tunnel, amit 1924-ben fejeztek be, és akkoriban ez volt a leghosszabb alagút Tajvanban. Egy kisvonat járt benne. Ma már a bicikliseké, nagyjából 2km hosszú, mi is áttekertünk rajta.

Azért még a kisvonatot is meg lehet nézni, ilyen aranyos:

Amikor átértünk az alagút másik oldalára, nagyon-nagyon szép kilátás fogadott. A Turtle Islandre lehet rálátni (ha az ember használja a képzelőerejét, tényleg kicsit teknős alakú), ami egy kis vulkanikus sziget, most nem lakik ott senki, csak katonaság. A part menti vizekben pedig halakat tenyésztenek, lehet látni a halfarmok hálóit (bár ezen a képen nem).

Itt az alagút kijárata, és a jó nagy tömeg – tényleg népszerű ez a hely.

Még két programpont volt tegnap – lementünk a tengerpartra kis hálókkal, és szedtünk pár rákocskát. Ezt a család úgy látszik nagyon szereti és szokták néha csinálni –  viccesek meg érdekesek voltak a rákok.🙂 A nagyobbakat aztán visszaengedték, de egy csomó kicsit haza is vittünk, elvileg meg fogják főzni (kíváncsi leszek). Itt gyűjtögettünk:

Végül még megvacsoráztunk hazaindulás előtt, mindenféle tengeri herkentyűt ettünk, kb. azt sem tudom, hogy mik voltak. Itt lehetett rendelni:

Azok a zöld lepényszerűségek a pult tetején pl. moszatból készült sütemények (leginkább sós íze van, nem édes), ez nagyon ízlett nekem. A többi is érdekes volt…🙂

Végül még egy kép a tengerről, annyira szép volt…

Lehetne még mit mesélni, de most ennyi, majd jelentkezem újra hamarosan.🙂

Második nap: tengeri herkentyűk és biciklizés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. fogadjunk azt a vasutat még a britek húzták fel… vagy a franciák inkább?😛

    nagyon menő vagy, hogy tudsz pálcikával enni! vegyél is magadnak valami szépet, az jó emlék lesz. tökjó, hogy ilyen természetközeli népeknél laksz, jó ez a rákgyűjtés, biztos fincsi lesz – btw nagyon bátor vagy, hogy eszed amiket ők😀

    • Szerintem a tajvaniak húzták fel.🙂 Még valami dalt is írtak róla, az szól most az alagútban.
      Tényleg tök jó amúgy, hogy ennyi seafoodot esznek, nagyon egészséges. Nekem meg nincs más választásom, mint hogy azt egyem amit ők.🙂 Na jó, éhen is halhatnék végülis, de inkább kipróbálok mindenfélét.
      Tegnap egyébként ettem még valami zselészerűséget is ami agar-agarból készült, annyira nem ízlett de nem is volt olyan rossz.

      • Dolgoztam egy kicsit Ákos helyett is, íme:

        A wiki szerint a Csing-dinasztia kezdte meg Tajvan modernizálását, ők fektették az első vasútvonalakat, 1891-ben indult az első járat. Viszont 1895-ben megszállták a japánok a szigetet. Ugyanakkor ők is folytatták a modernizációt, szóval félig kontinentális kínai, félig japán a vasúthálózatuk gerince. Egy biztos, hogy 1921-24 között az alagutat a japánok fúrták.

        Szintén a fenti cikkben olvasható, hogy az alagútbéli dal “Diu Diu Dang” névre hallgat, és még ma is éneklik gyerekeknek. Meghallgattam; hát, szürreális.😀

        Szintén ugyanez a cikk azt írja, hogy a Fulong mealbox (lunch box néven is fut sok helyen) a beinduló turizmusnak – és a helyi lakosság leleményességének – köszönhető: sok család árult az érkező turistáknak házi készítésű kajákkal töltött ételdobozokat a vasútállomáson. Vállalkozás(ok) lett(ek) belőle, és odáig jutottak, hogy mára már (gondolom szezonban) napi 5000 darab fogy.

        Csináld magad utasellátó tajvani módra.🙂

        • Hoppá, ez előző kommentem nem jelenik meg – “A hozzászólás rendszer-moderációra várakozik.”

          Amíg megjelenik, addig is itt a következő kínzó kérdés: Csonka Pici plagizált?! Milyen jó bulvárhír lenne ebből…🙂

          (Megfejtés a – remélem – nemsokára megjelenő előző kommentben.)

          • Itt is köszönöm a hasznos infókat!! Jobb vagy mint egy útikönyv.😛
            Tényleg elképesztő mennyiség fogy a mealboxból. Nem tettem fel képet arról, hogy mekkora hegyekben állnak az üres dobozkészletek a boltban, és mekkora sor áll a bolt előtt, de elmondom, hogy nagy.😀
            Csonka Pici LOL😀 (Egyébként azért nem jelent meg egy darabig az a komment mert a wordpressnek gyanússá válik ha sok a link.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s