Közlekedős sorozat 1. rész

“A maratonra megyünk mi is, kezi csokoládé” – kiáltott felém hüvelykujját feltartva egy “szalonspicces” állapotú úriember a Villányi út járdájáról az éjjel, amikor eltekertem mellette az úton.

Másfél év telt el azóta, hogy megírtam a szakdolgozatomat Budapest közlekedéséről “Bedugulva” címmel, és ugyanennyi idő telt el azóta is, hogy 80-90%-ban áttértem a biciklire, ami a városi közlekedést illeti. Azóta is erősen foglalkoztat a téma, amint az eddigi bejegyzések egy részéből is már látható volt. De úgy érzem itt az ideje, hogy egy átfogóbb jellegű bejegyzéssorozatot írjak, amiben szeretném érinteni az egyes közlekedési eszközök előnyeit és hátrányait, az én indokaimat és tapasztalataimat, és egyfajta bringás GYIK-et (válaszokat a kérdésekre, amiket állandóan nekem szegeznek). Azt hiszem nem lesz elkerülhető az sem, hogy egy számomra ideális város- és jövőképet mutassak be. Nem biztos, hogy éles határvonal lesz az egyes témák között, de megpróbálom mindet érinteni és leírni róluk amit tudok. Igyekszem tőlem telhetően objektívan értékelni, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez mindig sikerülni fog. Majd eldöntitek, hogy túl elfogult vagyok-e vagy sem.

Kezdem az autóval. Az autó előnyei, hogy kényelmes, benne utazva nem vagyunk kitéve az időjárás viszontagságainak, megfelelő körülmények között gyors, és nagy terheket ill. más személyeket is lehet vele szállítani. A zárt teret csak azokkal kell megosztanunk, akikkel mi akarjuk. Ezen kívül tagadhatatlan, hogy presztízsértéke van sok ember szemében, ezt most nem részletezném, szerintem nagyon jól tudja mindenki, hogy mire gondolok. Azt is tudom, hogy sokan élvezik a száguldást, a sebességet, de ez városi körülmények között annyira nem játszik, vagy legalábbis nem kéne, hogy szerepet játsszon.
A kényelem, ha más szempontból nézzük, akár hátránynak is tekinthető: annyira kényelmes, hogy semmilyen fizikai erőfeszítést nem igényel a vele való utazás, csak a gázpedálra kell rálépni, és kész – elsatnyul, nem mozog az ember. Annyira nem vagyunk kitéve az időjárás viszontagságainak és a külvilág ingereinek, hogy a látványon kívül nem is igen érzékeljük őket: nem halljuk, nem érezzük az orrunkkal, a bőrünkkel a környezetet, de nagy sebességnél valójában már nem is látjuk ugyanúgy, a részletekről mindenképp lemaradunk. (Rajtakapom magam, hogy túl szubjektív vagyok: nyilván van akinek jó, hogy nem kell megerőltetnie magát, mert esetleg másképp el sem tudna jutni sehová, vagy nem is akarja érezni a környezetét, mert olyan az a környezet.)
Mindenesetre az tagadhatatlan hátrány, hogy hangos és szennyezi a környezetet. A fenntartása is sokba kerül: ha a vételárat, az adókat, a biztosítást, az üzemanyagot, a szerviz- és egyéb karbantartási költségeket mind-mind összeadjuk, igen szép summa tud kijönni egy hónapra. Végül ott van a dugóban üléssel elvesztegetett idő és az ezáltal elszenvedett stressz, meg a parkolási nehézségek.

Következő alternatíva a tömegközlekedés, vagy szebb nevén a közösségi közlekedés. Ez is még viszonylag kényelmes: ha már a járművön vagyunk, többnyire nem kell attól tartani, hogy halálra fagynánk (bár megsülni nyaranta még lehet), vagy hogy eláznánk, illetve ha a busz/villamos stb. után futást nem számítjuk, nagyobb fizikai erőfeszítést sem igényel a vele való utazás, hacsak nem kell kilométereket gyalogolnunk a megállóig/-tól. A tömeg vagy a közösség – kinek hogy tetszik – szintén előny és hátrány. Együtt lehet utazni és össze lehet futni ismerősökkel, de persze ott a sok ismeretlen, akik nem feltétlenül kellemes társaság, főleg ha a budapesti viszonyokat és a szegény hajleszokat nézzük, nem is beszélve a zsebtolvajokról és a szexuális zaklatókról. Előny mindenesetre, hogy alapvetően mindenki számára elérhető, kiépített hálózat, még éjszaka is eljuthatunk vele úticélunkhoz kisebb-nagyobb kerülővel. Ami az árat illeti, ha nem is nevezném kifejezetten olcsónak, az átlagember számára még mindig megfizethetőbb, mint az autóval való közlekedés. A kötött pályás járműveket nem befolyásolja a dugó sem, a buszok esetében ez nem mondható el, bár ha van buszsáv, az többnyire javít a helyzeten.
A közösségi közlekedés környezetbarát is alapvetően, hiszen sok ember utazik egy járművön, az árammal működő járművek pedig még nem is büdösítik tovább a várost.
Jöjjenek a hátrányok. Elsősorban probléma a kiszámíthatatlanság, legalábbis, ami a BKV-t illeti (más városok helyzetét nem ismerem kellően). Gyakori, hogy kimarad egy-két járat, és erre nekünk, a szegény utasnak, semmilyen befolyásunk nincs. Nem segít, ha percenként nézzük az órát vagy a menetrendet. A kimaradt járatok a végre megérkező járművön zsúfoltsághoz vezetnek, ez különösen nyáron nagy élvezet. A buszunk pedig ugyanúgy dugóba kerülhet, mint az autó –> stressz.
További hátrány az ár-érték arány: a jegy- és bérletárak egyre emelkednek, de a cserébe kapott minőséggel nem mindenki elégedett. Személyes legtragikusabb történetem a következő: néhány évvel ezelőtt a 112-es buszon sikerült egy olyan ülésre ülnöm, ami teljesen át volt itatva, hát…inkább nem akarom tudni, mivel, de van egy erős sejtésem. Ez sajnos ránézésre nem látszott rajta, csupán néhány másodperc elteltével érzékeltem, hogy a nadrágom teljesen átnedvesedett. Az egyik utas a következőképpen kommentálta a történteket: “Kellemetlen.”
Az tagadhatatlan, hogy a géppark egy részét az utóbbi időben lecserélték (ld. Combino villamos és Volvo buszok), de azért még kellően sok Ikarus közlekedik, szegények rendszeres időközönként le is robbannak.
Végül még idesorolnám az ellenőrzés hiányát – a metrón kívül a többi járműre bárki felszállhat úgy, hogy jó eséllyel senki nem fog a jegye/bérlete iránt érdeklődni, ezért hát inkább az utasok tömege és nem a jegyet váltók közössége található a járműveken.

Végül elérkeztünk a biciklihez, illetve röviden kitérek majd a motorra is, nem akarom kihagyni a listából. A biciklinek megvan az az előnye, amit az előző két közlekedési formánál hiányoltam: a vele utazó ember mozog. Ez persze nem nagy erőfeszítés, hacsak nem hegyet mászunk vele, mégis rengeteget számít: csupán egy néhány kilométeres tekerés is azt eredményezi, hogy felpörgünk, aktívvá válunk, és teljesen más így megérkezni a munkahelyre/iskolába, mint pl. egy a dugóban végigstresszelt út után. Hosszabb távon tehát hozzájárul az egészséges életmódunkhoz. Tudom, hogy bicikli téren elfogult vagyok, nézzétek meg, mennyire. De nyugodtan komolyan lehet egyébként venni azokat a dolgokat, amiket a linkre kattintva láttok, mert igazak – itt nem is írom le újra ugyanazokat a dolgokat, az abban a bejegyzésben taglaltakat sorolom én a bringa előnyei közé. De hogy egy konkrét példát említsek azért, nekem busszal beérni az egyetemre nagyjából 40 percig tart reggelente (háztól házig), míg bringával a menetidő mindössze 25 perc.
Az előnyből persze itt is lehet hátrányt csinálni: fizikai erőfeszítés = izzadás. Nem vagyunk elzárva a környezettől = ki vagyunk téve az időjárásnak. További gyakran emlegetett hátrány a veszélyesség. Nos, úgy érzem, ezekkel és még más a bringát érintő kérdésekkel is bővebben akarok foglalkozni, és inkább majd a folytatásban, a bringás GYIK/tapasztalatok részben fogom kifejteni őket. Így egy kicsit sánta az összehasonlítás jelen pillanatban, de túl nagy falat lenne, ha egyszerre írnám le, márpedig a bringáról nem tudok és most nem is akarok röviden írni – a célom pont az, hogy részletesen kifejtsem, szerintem miért jó, miért váltottam, és a vele kapcsolatban felmerülő problémákat hogyan lehet megoldani.

A motornak egyébként sok közös vonása van a biciklivel: ugyanúgy sokkal könnyebben el lehet vele férni, nincsen parkolási gond, és gyorsabban lehet vele közlekedni mint autóval vagy tömegközlekedéssel. Ugyanakkor elmondható róla az, ami a többi motorizált járműről is: hangos, környezetszennyező, és nem jelent testmozgást a vele való utazás. Ezért az én szememben nem sokkal jobb az autónál.

Egyelőre ennyit az összehasonlításról. Eredetileg azt akartam a végére írni, hogy ez alapján tessék választani, dönteni, de most inkább azt mondom, hogy tessék megvárni a folytatást🙂 Hozzászólni persze már most is lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s